A kiskocsma

Ha az este már
úrrá lesz, alkonyat után
s az ablakok alszanak már.
Én járom az utcákat,
keresek valamit,
de nemtudom mi legyen az.
Én közömbös vagyok
a kirakatokhoz,
csak látom a sok idegent,
a lelkemben azonban,
én hazatérek és
látom a múlt képeket.

R: A kiskocsma ott vár
   a hídnál a sarkon.
   Ott játszotta apám
   a trombita szólót.
   Harmonikánál
   én most is szeretném
   újra dalolni
   a sok szép régi dalt.


Az első nagy bálon
én anyuval táncoltam,
te ott álltál az ajtónál.
A zenekar játszta
a legújabb slágert,
s én csak rólad álmodoztam.
És az évek múltjával
te oly szép hölgy lettél,
én máig sem felejtelek,
Most oly messze vagy tőlem,
küldj hát kis kocsmánknak
szivélyes üdvözletet!


R.

Ma sötétedésig
a rikkancs
kiáltoz, és hadarja
a híreket.
Ki is született ma...
és mi is lenne jó...
a sporthírek hogy fejlődtek...
A nagy neonfények
fenn a háztetőkön,
úgy villognak mindenünnen.
Csak az érti legjobban,
ki volt idegenben,
a honvágy mily könyörtelen.


R.2x